Sakurajima (桜 島, magyarul „Cseresznyevirág-sziget”) egy ma is aktív rétegvulkán – korábban önálló sziget volt, de a vulkáni tevékenység miatt ma félsziget.
Japán déli részén, Kyushu szigetén, Kagoshima prefektúrához tartozik.
A Sakurajima vulkáni tevékenysége 1955-ben vált igazán jelentőssé, és a vulkán azóta szinte folyamatosan kitör. Évente több ezer apró robbanás történik, amelyek néhány kilométeres körzetben hamut szórnak a hegyek fölé.
A rétegvulkánnak három csúcsa van, a Kita-dake (északi csúcs), a Naka-dake (középső csúcs) és a Minami-dake (déli csúcs), amely jelenleg aktív.
A Sakurajima Vulkán Obszervatóriumot 1960-ban alapították e kitörések megfigyelésére.
A vulkán megfigyelése és a nagy kitörések előrejelzése különösen fontos, mivel 680 000 lakosú, sűrűn lakott területen található. Kagosima csak néhány kilométerre van a vulkántól. A város rendszeresen tart evakuálási gyakorlatokat, és számos óvóhelyet építettek, ahol az emberek menedéket találnak a lezuhanó vulkáni törmelék elől.
Sakurajima egyébként a Kirishima Yaku Nemzeti Park része, és lávafolyásai jelentős turisztikai látványosságnak számítanak. A vulkanikus eredetű hegyet számos forró forrással rendelkező üdülőhely veszi körül.
Szakuradzsima egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke a kosárlabda méretű, óriási fehér retek, a Sakurajima Daikon (桜 島 大 根).
A nagy kitörés – vagy az istenek haragja?
1914. január 11-én a Szakuradzsima több mint egy évszázados nyugalom után ismét kitört. Ez volt a legerősebb vulkánkitörés Japánban a 20. században.
A kitörés előtti napokban szinte az összes lakos elhagyta a szigetet. Több súlyos földrengés figyelmeztette őket, hogy a vulkán életre kelt és ki fog törni. Egy nappal korábban egy nagyon nagy földrengés rázta meg a területet, amely 58 ember halálát okozta. Ekkor már világos volt, hogy a hegy szinte biztosan fel fog robbanni.
Ez azonban nem történt meg, a hegy csúcsa nem robbant fel, és a lávafolyamok kitöltötték a sziget és a szárazföld közötti keskeny szorosokat, félszigetté változtatva azt.
Japánban egyébként nagyon ritkák a lávafolyások, mivel az itt található magma szilícium-dioxid-tartalma igen magas, így sokkal gyakrabban fordulnak elő robbanásszerű kitörések.
A lávafolyamok Szakurajimánál még hónapokig folytak. A sziget egyre nőtt, és magába olvasztott néhány kisebb szigetet a közelben, míg végül egy keskeny tengerszoros összekötötte a szárazfölddel. A Kagosima-öböl egyes részei sokkal sekélyebbek lettek, és megnövekedett az árapály.
Vicces tény
Ez a kitörés ihlette az 1914-es filmet: Az istenek haragja.
A némafilm egy amerikai tengerészről szól, aki egy hajótörés után a Yamaki családdal együtt érkezik a szigetre.
A tengerész (Borzage) beleszeret a japán család lányába (Aoki), anélkül, hogy tudná, hogy egy kami megátkozta a lányt.
